A 29. sz. Bakony és Környéke Sport Klub középtávú csapatbajnoki, valamint fiatalok versenyének bajnoki címét szerezte meg 2020-ban a veszprémi Izer László. Sikerének kulcsa a tudatos galambászatban rejlik, illetve a versenyszezonban is alkalmazott Izer féle három „E” elvében.

A veszprémi galambász 1980-ban kezdett el versenyezni, de már előtte pár évvel tartott galambokat. Az egyesületi tagoktól, valamint Szappanos István kiváló veszprémi galambásztól sokat tanult. Az eredmény rögtön jelentkezett: már az első fiatal reptetésen sikerült egyesületi csapat negyedik helyet szereznie. Az ezáltal szerzett motiváció pedig már több mint 40 éve kitart.
László a postagalambot, postagalambászatot egy 100 ismeretlenes egyenlethez hasonlítja, aki ezt legjobban vezeti le, az lesz a bajnok.

A módszer

A veszprémi bajnok hagyományos özvegy módszerrel dolgozik, 2021-ben változtatja meg eddigi szokását és vált át száraz özvegységre. Ennek oka, hogy egyik kiváló versenygalambját annak rendkívül gyors vedlése következtében, nem tudta nevezni a magdeburgi versenyre, így hogy szárnya megfelelő állapotban legyen, az idei szezonban áttér erre a tartástechnológiára. Korábban neveltek tavasszal a versenyzők.10 napos korban vette el a tenyészektől és helyezte a versenyzők alá a tojásokat, akik nevelték a fiókot. Versenyzők alól csak nagyon kivételes esetekben hagyott fiókát. A párosításnál esszenciális tényezőnek tartja (a begytej mennyisége, minősége miatt), hogy legalább a tenyészpár egyik tagja fiatal legyen.
Ami a motivációt illeti, a pakolás előtt évek óta nem mutat tojót. Kipróbálta ugyanis, hogy a versenyállomány egyik felének mutatott a kosarazást megelőzően, a másik felének pedig nem. Nem észlelt különösebb hozadékot, ami a mutatással járt volna. Sőt, ha előfordul egy-egy nyugati szélviharos verseny, az ő esetében a motiváció még vissza is üthet az éveseknél, ha galambjai ráfekszenek a szélre és elhúznak a nagy ösztönzés következtében valamerre. Szerinte a galambok már tudják, ha hazaérnek a versenyről, ott lesz a tojó, így feleslegesen nem zaklatja fel őket a pakolások során.

László szerint a legfontosabb a tudatos galambászat. Azt vallja,a versenyzőnek minden hétvégén tudnia kell, ha a galambjai jól jöttek,akkor miért jöttek jól ,ha nem jöttek jól ,akkor pedig mit rontott el.A galambászatban rengeteg fontos dolog van, melyek a versenyek idejére három dologra egyszerűsödnek le. Az Izer féle három „E” elve az Egészség, Edzés és Etetés tényezőkre bontható le, véleménye szerint a versenyek eredménye döntően ezektől függ.Ezeken felül sok fontos dolog van még,de a három „E” a versenyek alatt szerinte a legfontosabb. Az Egészséget, Edzést (erőnlétet), Etetést, azonban mindegyiket különálló művészetnek tartja, mert mindegyikben nagyon könnyen, túl vagy alul lehet lőni a célon. A túlgyógyszerezés vagy az éppen megfelelő kezelés hiánya, túl kevés vagy túl sok ház körüli hajtás, túltáplálás vagy túldiétáztatás – alultápláltság.

Jelentős odafigyelés szükséges nem csak a verseny, de a téli szezon alatt is, hiszen ha ősztől tavaszig nem történik meg a megfelelő felkészítés, az megérződhet a szezon alatt nyújtott teljesítményben is. A három „E” elvének első eleme az egészség, melynek megőrzésére egész évben különös figyelmet fordít a tenyésztő. A telet egy féregtelenítéssel indítja, mely többféle féregre kiterjed. Paratífuszra és paramyxora is oltja a galambokat, akiket később, a versenyszezon alatt már nem injekcióz. Gyógyszeres kezelést azonban természetesen a versenyek alatt is biztosít a számukra, így majd minden héten kapnak vagy légútra, vagy emésztőrendszeri betegségekre. Továbbá csaknem minden kéthetente egy rövid trichomononas elleni kezelésben is részesíti versenyzőit. Fiataloknál június végén – július elején kezdődnek a védőoltások. A tenyésztő szerint a Coli sokféle vírussal társulva okozhat komoly gondokat a galamb egészségi állapotában, azonban, ha ezekre a vírusokra kezeli őket, a fiatalok betegsége nem tud nagy kárt tenni bennük. Ennek fényében cirkovírusra oltanak (egyesületi szinten) először, majd rá két héttel rotavírus-paramyxo ellen is vakcináz. Ezt ismét egy kéthetes szünet követi majd paramyxo, adeno és herpesz ellen kapják meg a kezelést a fiatalok. Ezek mellett himlő elleni bedörzsölő kezelés, paratífusz elleni leitatás és trichomonas elleni kezelések is várnak még a galambokra ezekben a hónapokban. Augusztussal, a fiatalok versenyének kezdetével már túlesnek az oltásokon. Itt is fennáll – úgy mint az idősebb galamboknál – a trichomonas, emésztőrendszeri betegségek elleni hetente váltakozó gyógykezelés, valamint esetenként nátha ellen is ad nekik egy-egy antibiotikumos kezelést.

A második „E” az edzés, amit télen is szorgalmaz. Szappanos Istvántól annak idején azt tanulta, hogyha csak teheti a tenyészgalambokat se tartsa bezárva. Nyilván drágán vásárolt, féltős galambokra ez a bölcselet nem érvényes, de úgy véli, a galamboknak nagy szükségük van mozgásra, napozásra, esővízben fürdésre. A tenyészeket ugyan novembertől márciusig zárva tartja, a versenyhímeknek ekkor is van lehetőségük ház körüli edzésekre. Sajnos a ragadozó madarak miatt ez nem mondható veszélytelennek, ennek ellenére nagyjából fél órát mozognak a galambok a ház körül. A versenyszezon alatt már nem csak hogy kiengedi, de hajtja is madarait. Ekkor már a tenyészeknek is lehetőség nyílik a mozgásra, minden tenyészgalambja kijár.Mindemellett a szezon közeledtével a tréningek is megkezdődnek a veszprémi galambásznál. Versenykerületének elhelyezkedéséből adódóan ugyanis fontosnak tartja, hogy a Bakony átrepüléséhez hozzászoktassa versenyzőit. Ennek érdekben saját maga is szervez legfeljebb 50 kilométeres utakat, majd a kerületi tréning programban is részt vesz. Mi több, a versenyek alatt is edzésben tartja madarait, heti egy – ha ideje engedi olykor kettő – saját tréninget is beiktat nekik.

A harmadik „E” az etetésről szól. Napjában kétszer etet. Takarmányát maga szerzi be, és saját receptúra alapján állítja össze, kilencféle magból álló keverékét.Az alaptakarmány nem tartalmaz se borsót, se bükkönyt, se árpát, se olajos aprómagokat. Ezt az alaptakarmányt adja madarainak némi kiegészítéssel. Alapvetően fázisosan etet, ámbár nem a hagyományos értelemben vett diétás keverékkel várja galambjait a versenyekről. A diétás takarmányt azért kezeli fenntartásokkal, és alakította át, mert úgy gondolja, az megviselheti a galambok emésztő rendszerét, ha a szezonban egy alapjaiban eltérő keverékre vált. Ennek okán az alapkeveréket egészíti ki különféle magokkal, így annak összetétele lényegében a versenyhetében, naponta eltér egy kicsit.
A galambokat a szombati versenyről hazaérkezve egy árpával, borsóval, valamint bükkönnyel dúsított összetétellel várja. Ha a következő héten hosszútávú versenyre készíti a galambokat, árpát nem ad. Ezek az összetevők nagyjából kedd-szerdáig jelennek meg a takarmányban, napról-napra alacsonyabb arányban. Az, hogy meddig alkalmazza ezeket a kiegészítőket az attól függ, milyen nehéz út van versenyzői mögött, vagy épp milyen vár rájuk. A fehérje tartalmú bükköny és borsó alkalmazását azért is tartja lényegesnek a felkészítés során, mert szerinte a galamb ezeken a versenyeken az izomból is éget el és azt ezek révén tudja pótolni, újból felépíteni. Saját maga tapasztalta a múltban egy másnap hazatérő galambjával, akit kézből etetett hazaérésekor – ugyanis ekkorra már kaptak enni a galambjai és nála szigorú rendszer van, nem akarta, hogy a többi túlegye magát. A megkésőnek kukoricát,búzát, cirkot, napraforgót, borsót, bükkönyt egyaránt felkínált a tenyeréből és legnagyobb meglepetésére csak a fehérjés elemeket ette ki a galamb. Ez is igazolta, hogy erre szüksége van egy-egy megerőltető út után a madárnak. László szerint a borsómentes takarmányozás fehérje deficitet okozhat, mely a szezon utolsó hosszútávú versenyeinél mutatkozhat meg. A növényi fehérje mellett az állati fehérjét is fontosnak tartja. Véleménye szerint, mivel a galambok ma már nem mezőzhetnek, így nem jutnak apró csigákhoz, ezzel állati fehérjéhez sem, ezért a hozzájutás feltételeit a galambásznak kell megteremteni.A takarmányát először portalanítja, majd joghurttal nedvesíti, és erre kerül rá a tejpor, tojáspor és a sörélesztő, majd miután ez megszilárdul, újból összemorzsolja, és ezt adja madarainak hetente 1-2 alkalommal.
Kedd-szerda tájékán, miután a fehérjés összetevők és az árpa is kikoptak a keverékből, újabb csemegékkel kedvez madarainak. Fészeketetőjükbe rövid- és középtávon olajos aprómagokat kapnak a versenyzők, míg hosszútávú útra való felkészülés esetén mogyoróval kedveskedik galambjainak, akik ezeket már csak kis mennyiségben kapják.
Az összetétel mellett a mennyiséggel is játszik. A hét elején szűkösebben, majd a versenyhez közeledve egyre bőségesebben etet.

Top galambok

A veszprémi galambász szelekciós mércéjét a fiatalok, egyévesek könnyen megugorhatják, ugyanis számukra nincsenek szigorú elvárások. A fiatalok versenyét – annak ellenére, hogy többször is nyert bajnoki címet, köztük 2020-ban is – nem célként, inkább eszközként tekinti. Nem a győzelem a legfontosabb, sokkal inkább a tanulás.
A kétéves galamboknak azonban már teljesíteniük kell, ha Izer László versenydúcában kívánnak maradni.

Állományának főbb vérvonalait az 1993 óta tenyésztett vonala mellett, Horváth Károly galambok, Szabó Gézától származó főként Gaby Vandenabeele galambok és Jakab Sándortól származó, Ali vonalú galambok alkotják, ezen felül Csóri Csabával is cseréltek galambokat.Ugyanakkor mindig kísérletezik frissíteni a vérvonalat, újonnan beszerzett reménységekkel. Most épp Mocsári József, Tóth Pál és Dr. Kassai Péter egy – egy galambját teszteli, hogy miképp válnak be tenyészdúcában.

Tenyészdúcának egyik legnagyobb kincse a 2015-29-65029 számú ”Cseles tojó”, mely 1993 óta tenyésztett vonalának,legnagyobb ékköve.Ez egy negyedik generációs keresztezett galamb, bár ősei között vannak rokontenyésztett származású galambok is, de László már nem törekedett a vonalában, semmi rokon párosításra.

Ennek a szupertenyész tojónak az egyik legjobb párosítása egy Csóri Csabától származó hímmel történt. Ebből a párosból született a 2018-29-85067 számú hím, mely két évesen már nyolc 1%-on belüli helyezést is magáénak tudhat. 2018-ban a fiatal galamboknál kerületi 3. helyet, 2019-ben az éves hímeknél kerületi első helyet, 2020-ban kerületben „A” kategóriában első a „D” kategóriában harmadik helyet ért el.

A Cseles tojó másik, „Yeti” névre keresztelt, Jakab Sándortól kapott galambbal történő párosításából származik a 2019-29-94079-es hím, mely a tavalyi szezonban évesen középtávú kerületi champion első lett.

50% Horváth Károly vérvonallal és 50% Gaby Vandenabeele vérvonallal rendelkezik a ”Kincsem” nevű 2016-29-71023 számú hím, mely korábban a versenydúcot erősítette, 2019-ben a kerületben két kategóriában – „A” és „D” – is diadalmaskodott, valamint „B” kategóriában harmadik lett, 2020-tól azonban a tenyészdúcban kapott kiemelt helyet.

Jakab Sándortól kapott ”Lusta tojó” és egy Szabó Gézától származó 100% Gaby galamb párosításából származik a 19-29-94085-ös hím, mely kerületi 3. champion volt 2020-ban az éves hímek kategóriájában.

A tenyésztő jövőbeli tervei közt szerepel a „Cseles” tojó utódaival megtölteni tenyészdúcát, hisz gyerekei már bizonyítottak, unokáitól is hasonló kiváló teljesítményt vár. Ezen kívül szeretne olyan galambokat tenyészteni, melyek minden távon képesek kiválóan teljesíteni.