A 26.sz. Tisza-tó PGS Versenykerület Általános, Rövidtávú, Középtávú, valamint Összevont (Sprint + Általános) Csapatbajnokságát nyerte meg az 1. röpcsoportban Szabó Zoltán, aki eredményeit a belefektetett munkának és törődésnek köszönheti.

Szabó Zoltán általános iskolás lehetett, mikor talált egy törött szárnyú német gyűrűs postagalambot. Ezt meggyógyította összepárosította egy vadgalambbal, és ekkor kezdte el érdekelni a galambászat, a tenyésztés. A sport iránti szenvedélye azóta is tart, hiszen Zoltán annyira elkötelezett a galambászat iránt, hogy fél 4-kor már a dúcban kezdi napját annak takarításával.  Munka után szintén kitakarítja a dúcokat, számára ugyanis a dúcok tisztasága alapvető és elmaradhatatlan. Sok időt tölt galambjai közt, ez a fanatizmus, mindennapos kitartó törődés pedig az eredményekben is visszaköszön. A championság, a jó eredmény egy 2002-ben 5 út 5 helyezést szálló fiatallal kezdődött, melyre máig büszkén tekint vissza a tenyésztő.

A módszer

A kunmadarasi bajnok külön időpontban párosítja tenyészeit és versenyzőit. A tenyészeket december 20.-a körül, míg a versenyzőket március 15.-ével párosítja el, jobban mondva a versenyzők egyik felét. Zoltán ugyanis vegyes tartástechnológiával dolgozik, két dúcban kétféle módszerrel motiválja galambjait. Az egyikben totál özvegy módszerrel, a másikban – a hosszútávos galambok dúcában – szintén özvegyek a galambok, de a fészekállapottal és nem a tojóval tartja fent hímjei motivációját. A hosszútávos dúcban két héttel később kezdi meg a párosítást. Itt a tojót elveszi, és a hímekkel nevelteti a fiókákat, mégpedig úgy, hogy a fióka mindig éhes, a hím pedig épp csak annyi élelmet kap, amivel a fiókát és önmagát eltudja látni. Ezek a hímek az első 6-7 úton túlszárnyalják özvegy galambjait, 1-2%-on belül jönnek. A fióka leválasztásakor a galambnál kétszer eltudja még játszani, hogy kisebbre cseréli, így fenntartva a motivációt. Ezután már azt tapasztalta, a tojót hiába adja vissza a hímeknek, nem tudnak már úgy teljesíteni, a fészekállapot miatt jönnek kimagaslóan jól. Másik dúcában a galambok az első útra még fiókáról mennek el azonban már csak a tojó fogadja a hazatérő hímeket, a leválasztással megtörténik az özvegyítés.

Zoltán szerint a versenyzés leálltával sem szünetelhet a galambokra való odafigyelés.
Télen elsőnek féregtelenítő kezelést hajt végre állományán, melyet 10 nap elteltével megismétel. Ezt követően paramyxo-herpesz, valamint paramyxo-rotavírus ellen olt. A tenyésztő szerint a tisztító-, megelőző kezelések fontosságáról sem szabad megfeledkezni, hisz ezek a vedlés, az új tollazat kialakulása miatt is fontosak, melyek befolyásolják a következő szezonban nyújtott teljesítményt is. A galambok szalmonella elleni oltása előtt tisztító kúrát alkalmaz, valamint székletvizsgálatot rendel el. Ez utóbbit, valamint rezisztenciavizsgálatot évente 3-4-szer végeztet el madarainak; így pontos képet kapva arról, hogy mire kezeljen. Galambjai az egyesületben kötelező oltást márciusban kapják meg.

A versenyszezonban hetente váltja a kezeléseket – ezzel is igyekezvén a gyógyszer-rezisztencia kialakulását megelőzni. Egyik héten légút és trichomonas kezelést egyaránt végez, a rákövetkező héten bélrendszeri betegségekre kezel, míg a harmadik héten ismét visszatér a légút-trichomonas kombinációhoz.
Szerinte nincs olyan, hogy fiatalok betegsége. Úgy véli, a tenyészek, ha nincsenek jól felkészítve, ellátva a télen, akkor betegségeket örökítenek a tojásba, ez okozhatja a jelenséget. Továbbá, a fiatalok megfelelő ellátása is, illetve annak hiánya is szerepet játszhat a kialakulásban.

A tavalyi szezonban a covid-19 okozta bizonytalanságnak köszönhetően viszonylag rövid idő alatt – 1 héten belül – kellett behoznia a galambok szezon előtti tréningezését. Bár madarainak a téli szezonban is lehetőségük van házkörüli repülésre, a hosszabb edzőutakat általában két héttel a versenyek előtt kezdi meg a tenyésztő. A formába hozás érdekében naponta viszi galambjait, nemenként külön-külön.  A versenyszezon megkezdtével versenyzőinek heti három magántréninget is szervez, melyek a következőképp alakulnak: szerdán 50-60, csütörtökön 100, míg pénteken ismét 50-60 kilométert kell teljesíteniük. Esetenként még szombaton a 21 kilométerre lévő Tiszafüredet is megkapják galambjai az edzésprogramjukba, mellyel a csapatválogatást könnyíti meg a tenyésztő, ugyanis az, hogy innen milyen gyorsan érnek haza a galambok párhuzamba állítható a hétvégi teljesítményükkel. Amelyik galamb 15 perc vagy az alatt repüli le ezt a távot az a versenyen is jól fog szerepelni. A fiatalok tréningezése is hasonlóképpen alakul, annyi eltéréssel, hogy őket még egy esti 40 kilométeres edzőútra is elviszi, illetve őket csak tengelyre repteti. Szerinte akkor lehet egy galamb első díjas, ha nem a tömeggel megy, képes leválni. Ha lassabb, biztosabb galambokat akar az ember, akkor érdemes csillagba reptetni.
A magánutak mellett ház körüli tréningekkel is készíti galambjait a versenyre. Napi kétszer, reggel és este 1-1 órát kell repüljenek a hímek és a tojók egyaránt. Zoltán szerint a galambászat felgyorsult, és manapság már nem fér bele, hogy a galambok perceket üljenek egy-egy versenyről hazaérkezve a tetőn. Úgy véli, ez szoktatás kérdése, a galamb tanítható, ezért már a háztáji tréningeknél is a minél gyorsabb beülést szorgalmazza madarainál.

A tenyésztő szerint a takarmány minősége mellett az is fontos, hogy megfelelő mennyiséget adjunk. Reggel és délután kapnak madarai enni, nincs előttük egésznap se a víz, se a takarmány. Kész keverékeket vásárol, özvegy és versenytakarmányt is etet madaraival. Vasárnap, a versenyről hazaérkezvén galambjainak a hét feléig diétás keveréket ad. Ilyenkor a takarmányra citromlevet és sörélesztőt kever, valamint máriatövis magot is ad az eleséghez, mely a máj egészséges állapotáért felel, nagyon hamar helyretudja állítani azt egy-egy megterhelő út után. Hazaérkezéskor az itatóba szőlőcukros vizet, mézet, valamint a citrom húsát teszi: ez szintén hamar (mindössze néhány óra alatt) látványosan javítja a galambok állapotát. A hét előre haladtával egyre visszább veszi a diétás keveréket és az özvegy takarmányt kezdi adagolni. Csütörtökre e két keveréket már fele-fele arányban kapják versenyzői. Péntek-szombat már aprómagos, energiás eleségben részesíti őket, borsót azonban semmiképp sem tartalmaz takarmánya.

Top galambok

Kezdetben Sárai István gyerekkori barátja, aki egyben a 19. sz. Tagszövetség többszörös kerületi rövidtávú bajnoka, illetve a tiszafüredi Takács Gyula révén alakult ki állománya, a tőlük kapott, vásárolt galambokból.  A Szigetfalvi Józseftől származó két kiváló egyéves pedig –melyeket anno az országos kiállításon szerzett be – sokáig kiváló hosszútávos galamb utódokat adott dúcának. Sajnos ezek a Szigetfalvi-féle madarak mára már kikoptak állományának vérvonalából. A Takács Gyulától kapott Aarden vérvonal azonban azóta is jelen van a galambokban. Ökrös Kálmántól is sok jó egyedet épített be tenyészetébe, továbbá Zerenák Szabolcs teljes állományát felvásárolta és a selejtezésből megmaradt galambok is már az állományt erősítik. Ezeken felül a ceglédi Józsa Jánostól is származnak kiváló Janssen vérvonalú galambok. Véleménye szerint a megfelelő felkészítés mellett, jó időjárási körülmények között egy Janssen galambbal is lehet 500-600 kilométeres versenyeken helyezéseket elérni. Mindemellett azt vallja, egy kitűnő rövidtávos galambot nem érdemes hosszútávra is erőltetni, mert ha egyszer megcsúszik, az a galamb soha nem fog élhelyezést repülni, mindig tartalékolni fog, hogy biztosan haza tudjon érni.

Józsa Jánostól származó galambok párosításából származik a 18-26-81528 számú tojó, mely Sprint kategóriában champion második röpcsoporti helyezést ért el. Említésre méltó, hogy negyedikként érkezett a 686 kilométeres döbelni versenyről 370 galambból.

Mister Olimpia 4. testvérének és egy 100% Janssen vérvonallal rendelkező tojónak a párosításából került ki a 20-26-01236-os hím, mely többek között a Budaörsi versenyen nyújtott nagyszerű teljesítményt: hatodikként érkezett 1201 versenyzőből a 140 kilométeres útról.

Szintén remek versenyeredményeket produkált a 15-26-58037-es hím, mely a 237 kilométeres győri utat másodikként teljesítette 709 indulót megelőzve. Mosonmagyaróvárról 4099 galambból, míg a 164 kilométeres bicskei útról 759 galambból ért haza negyedikként. A bicskei utat egy másik alkalommal is kitűnően teljesítette, amikor is 3844 galambból érkezett ötödikként.

Szőke Attilától származik a 15-D-870235 számú hím kitűnő tenyészhím, gyermekei többszörösen 1%-os helyezéseket szálltak.

DV-05515-16-328 számú Drapa vérvonalú hím is a tenyészvonalat erősíti Zoltánnál. Egyik kiváló utódja a HU-19-05-80347 tojó, mely Vatai Gyulánál a 19.sz. Tagszövetségben Sport I kategóriában második helyet szerzett a tavalyi szezonban, országos szinten pedig 10. helyet ért el szintén Sport I kategóriában.

Ami a szelekciót illeti: felnőtt galamboknak 50% felett kell teljesíteniük, a fiatalokkal viszont engedékeny a kunmadarasi tenyésztő. Egy nullhelyezéses fiatalt is meghagy, mert családokat hagy meg. Egy pártól 6 fiókát hagy, ha tesztelni akarja őket. Azért bízik jobban a családokban, mert szerinte ha egy jön, akkor minden tagnak jönnie kell.

Galambjai legnagyobb erősségének a középtávú utakat tartja. Úgy véli, a rövid utaknál az elhelyezkedés okoz hátrányokat, míg a hosszútávú, maratonos utakat az extrém melegben (déli 12-kor) történő engedés miatt nem preferálja. Zoltán a jövőre nézve sportgalambok kitenyésztését tűzte ki célul, valamint az idei szezonban is az eddigiekhez hasonló, szép eredmények elérésére fog törekedni.