Pikó Sándor a 43.sz Hajdúsági Postagalamb Sportegyesület középtávú bajnoka 1988-ban kezdett el postagalambászni, ez csak a sorkatonaság idejére szakadt meg, azóta töretlenül versenyzik.

A versenyzéshez a kezdőlöketet a Horváth Gézától beült galamb adta meg, akivel ennek révén vette fel a kapcsolatot és általa került bevezetésre a versenyzés világába, valamint galambokat is hozott el tőle. Több galambász is támogatta az előrelépésében. A tatai Gombos Bélától is sok galambja származik. Első nagyobb sikerét már egész korán, 1990-ben érte el, az akkori 10-es Tagszövetségben. Csekély létszámú, mindössze 18 galambbal általános harmadik lett, illetve hosszútávon első helyezést sikerült elérnie.
Gombos Bélától származott – a tőle szerzett galambokon kívül – tartástechnológiája is, hiszen tőle tanulta meg az özvegy módszert.
1995-től klasszikus özvegységgel dolgozott, csak hímjei versenyeztek. Ehhez azonban újítania kellett akkori állományán, mert galambjai nem bírták ezt a technikát, nem voltak elég eredményesek. Ekkor szerezett be Wieden galambokat. Végül totál özvegy módszerre állt át, és azóta is ezt alkalmazza a hajdúsámsoni tenyésztő, mivel tojói is képesek rendkívül jó helyezésekre, sőt úgy véli az utóbbi években a hímeket is felülmúlják.

Feleségével, bár külön versenyeznek, közösen látják el a galambokat.
Télen, a versenyszezont követően a ragadozó madarak okozta fenyegetés következtében zárva vannak a galambok. Téli tenyésztést ennek hatására nem is folytatnak, hisz a fiókokra is nagy veszélyt jelent a ragadozó madár sűrűség. A szezont követően, összeengedik a galambokat, engedik hogy letojjanak. Első körben 3 hétig ülnek a madarak a tojáson, de előfordul, hogy még egy kör letojást is jóváhagynak, ezt követően viszont már megtörténik a szétválasztás, a galambok átválogatása.  A fiókverseny lezárultával a fiatalok átválogatatása is megtörténik.
Február végén verseny és tenyészgalambjaikat egyaránt párba rakják. Korábban kiengedték a versenygalambokat, akik míg hordták a fészkeket egyidejűleg be is edzették magukat, de ezzel a ragadozó madarak miatt felhagytak. Mostanság megvárják míg letojnak a galambok és már nincs a tojóknál tojás, csak ezt követően engedik ki őket. Az első egy-két hétben a galamboknak nincs meghatározva, mennyit repüljenek, az idő múlásával különösebb ösztönzés nélkül is lerepülik majd a napi 1-1,5 órát.
Amikor a fiókák elérik a 18 napos kort, megtörténik az özvegyítés. Innentől kezdve külön nevelik a szülők őket.

A versenyek előtt már kijárnak háztáji repülésre a galambok. Reggelente, először a tojók kezdenek közel 1,5 órás repüléssel, majd a hímek következnek, akik nagyjából 1 órát repülnek.


10-15 edzőutat szerveznek még a szezon előtt versenygalambjaiknak, melyek megközelítőleg alkalmanként 20km-es távokat jelentenek. Ezeket a 20km-es magántréningeket a versenyszezon alatt is alkalmazzák. Ezen felül közös tréningekre is küldik a galambokat.
A fiatalokat hasonlóan készítik fel a versenyekre. Ők is naponta egyszer repülnek a ház körül, illetve, még a fiatalok versenyét megelőzően, 10-12 alkalommal őket is elviszik 10-20km-es magántréningekre. Az első 2-3 ilyen magán út után egyesével eresztik a galambokat.

Pikó Sándor csak a mindenképp szükséges oltásokat, gyógykezeléseket adja madarainak.
Évente kétszer féregtelenítenek, a versenyek után ezzel kezdenek, valamint januárban is elvégzik ezt a kezelést. A galambok a fagy beállta előtt kapnak egy trichomonas, valamint egy kokcidiózis elleni kezelést ezt követően nem kapnak csak fokhagymás vagy citromos vizet. A gyógynövényes vizeket szívesebben alkalmazza a téli és a versenyidőszak alatt is, mint más gyógyszeres eljárásokat. Januárban a féregtelenítés után paramyxora is oltanak még. Tavasszal, a párosítás után, miután már felnevelték a galambok a fiókokat, újfent trichomonas kúrában részesítik őket.
A versenyszezonban a galambokat elektrolitos, gyógynövényes víz fogadja hazaérkezésükkor. Kokcidózisra, tricohomonasra, felső légúti megbetegedésekre hetente felváltva kezelik a galambokat. A fiókák, leválasztásuk után, azonnal kapnak trichomonas és kokcidiózis elleni kezelést. Továbbá, ha elérik a 40-50 napos kort paramyxo elleni oltásban, féregtelenítésben, valamint trichomonas kezelésben részesítik őket.A fiókákat már 15-16 naposan lepakolják a földre, így mire elérik a 24-26 napos kort már tudnak önállóan enni, inni, nem kell őket ezekre külön megtanítani.

A középtávú bajnok a fázisos takarmányozás híve.
A galambok élelmezését tekintve, saját kezűleg kevert eleséget adnak madaraiknak.
Az alaptakarmány többféle kukoricából, napraforgóból, búzából, árpából és repcéből áll. Az árpa keverékbeli mennyisége tavasszal visszaszorul, a fiatalok nevelésekor – valamint a versenyek alatt is – borsót alkalmaz kiegészítésként.
A versenyszezonban – az imént említett borsón felül – mongolbabbal, szeklicével, kendermaggal, rizzsel, valamint mogyoróval dúsít, ezek mellett még a repce arányát is növeli. Közvetlenül a hétvégi versenyeket követően diétás, rizses keveréket kapnak versenyzői. A takarmányt a hét előrehaladtával szép fokozatosan növelik. Kedden már kapnak pár szem mogyorót, szerdán pedig már vitamint kevernek a takarmányra, többek között sörélesztőt, oregánót, kefírt, illetve fokhagymaolajat is alkalmaznak ilyenkor.


A versenyről való hazaérkezés után már nem engedik a versenyzőket a ház körül repülni, viszont utána mindennapos repülést írnak elő számukra. Csütörtökre, a tréningeknek valamint a ház körüli repülésnek köszönhetően, jól megállapítható, hogy megfelelő volt-e a felkészítés, és az is, mely galambok állnak készen a versenyre. Éppen ezért csütörtökön ejti meg a csapatkiválasztást. További szempont lehet a pakolásnál, hogy olykor, közvetlenül a rövidtávú versenyek előtt egy 10km-es utat iktat be, és az onnan jól érkező galambokat részesíti előnyben a kosarazásnál.
A versenyeket megelőzően az, hogy megmutatja-e a galambokat egymásnak az időjárástól és az út nehézségétől is függ. Rövidtávú utak előtt összeengedi a galambokat és úgy pakol, nehéz utaknál nem mutatja meg egymásnak a tojókat és a hímeket, hogy azok ne zaklassák fel egymást.
A szelekció a versenyeket követően, az eredmények alapján megy végbe. Egy éveseknél kevésbé szigorú, ha elértek egy-két jó helyezést már maradhatnak. Öreg galambok akkor maradhatnak az állomány részei, ha klub szinten az első 5-ben tudták magukat helyezni, vagy dúcszinten legalább egyszer-kétszer dúcelsők voltak. Fiataloknál a fiókversenyen elért eredményeket nézi. Itt követelmény, hogy dúcszinten egyszer legalább az első 10-ben érkezzen.

Top galambok

Állományában a mai napig fellelhetők Horváth Géza féle Van den Bosch galambok, továbbá már több mint húsz éve erősítenek nála Plastron vérvonalú galambok. Ugyancsak húsz esztendeje, még Varga Antallal szereztek be Herbert Wieden galambokat, amik akkoriban kimagasló madaraknak számítottak, több champion, országos díjas, 44,53,57 helyezéses galamb is született annak a 4 tojónak a párosításából, amit elhoztak. Szintén régóta, már 10 éve, tenyészdúcának alappillérét képzi az Eijerkamptól származó Leo Heremans vonalú NL-11-1344134 számú kék kovácsolt hím, mely számos kitűnő, gyors szárnyast adott már tenyészetének. Az említetteken felül Janssen galambok is fellelhetők állományának vérvonalában. 2-3 éve pedig Csépán László 20 fős öreggalamb állományát vásárolta meg vérvonal frissítés céljából; az ezek keresztezéséből származó madarak pedig már most stabil, kitartó galamboknak bizonyulnak.

A 14-D-747473 számú, Plastron és Herbert Wieden vérvonal keresztezéséből származó hím olimpiai tizenkilencedik helyet ért el standard kategóriában és – szintén standard kategóriában – országos 5. hellyel büszkélkedhet.

Wieden és Leo Heremans vérvonallal rendelkezik a 16-D-196644– es tojó, aki országos 4. és olimpiai 17. helyet tudhat magáénak.

Ezen két kiváló galamb párosításából született a 17-D-304869-es számú tojó, mely17 helyezést ért el 5482 díjkilométeren 10%-on belül, továbbá országos 2. lett standard kategóriában, 13. az Európa Kupán – szintén standard kategóriában.

A 12-D-469530– as sötét tojó és a 12-D-469576-os számú – 100% Leo Heremans – hím párosításából származik a 15-10-2001-es számú tojó, mely 35 helyezést repült 10533 díjkilométeren 8%-on belül.

Nem meglepő, hogy ilyen kimagasló eredményeket tudhat utóduk magáénak, hisz apja, az ’576-os is – amellett, hogy kiváló tenyész – 40 helyezést repült versenyzőként. 271 kilométerre lévő Komáromról például harmadikként érkezett 1399 galamb közül, míg a 337 kilométeres mosonmagyaróvári versenyt 833 galambból hetedikként teljesítette.

Az ‘576-os apai ágról féltestvére a 19-43-6167-es számú hím, mely rövidtávú champion 4. helyezést ért el, illetve a kerület legjobb egyévese lett.Sport “G” kategóriában országos 16. lett továbbá öt helyezést ért el 1358 díjkilométeren 2%-on belül. Gödöllőről 181kilométert megtéve harmadik helyezést ért el 1972 galambból, valamint hetedik lett a 387 kilométeres soproni versenyen 1338 indulóból.

A tenyésztő jövőbeli terveiben szerepel, hogy a tavalyihoz hasonló, szép eredményeket tudjon produkálni az idei szezonban is. Továbbá szeretné, ha a sportág a fiatalok körében is népszerűbbé válna, hogy minél több sporttárssal legyen lehetősége megmérettetni galambjait.