A 27. sz. Észak-Kelet Tagszövetség röpcsoporti szintű hosszútávú csapatbajnoka Orosz László, aki úgy véli, a szezon végeztével sem lehet megpihenni, a „galambászszezon” ugyanis egész évben tart, és az év 365 napján energiát és odafigyelést igényel.

Orosz László – a 2020-as év hosszútávú csapatbajnoka – első ízben gyermekkorában ismerkedett meg a galambokkal, ám ekkor még nem versenyzett. A sorkatonaság révén a galambászat abba maradt ugyan, de a 2007-es újrakezdéstől már versenyzés tekintetében is töretlenül jelen van a postagalambsport a tenyésztő életében. Orosz a kezdetek kezdetétől – a 2007-es megalakulástól – az észak-kelet Tagszövetségben, a Z44 Egyesületben versenyzik, sőt elnöke is az egyesületnek.

Korábban a természetes módszer híve volt, ám 2016 óta már özvegy módszerrel dolgozik. Úgy véli, ez hozta meg számára az élvonalrajutást és a tartós tagszövetségi eredményeket. A módszerváltást követően már 2016-ban általános távú bajnokságban második, hosszútávon (akkor még) ötödik helyezést ért el. 2018-ban általános távon ismét második helyezést zsebelt be, majd 2019-ben harmadik, 2020-ban megint második helyezéssel búcsúzott a versenyszezontól. A hosszútávú bajnokságot 2019-ben és 2020-ban egyaránt megnyerte. Ami a Champion bajnokságot illeti, itt is volt rá precedens nem egyszer, hogy az élben 3-4 galambja is helyezni tudta magát.

A módszer

Az Észak-Kelet Tagszövetség bajnoka napjában kétszer is kijár az otthonától nagyjából 5km-re elhelyezkedő dúchoz, hogy galambjait élelemmel ellássa. A galambok etetésére egész évben a számára jól bevált, önmaga által kevert takarmányt alkalmazza. A keverék főként kukoricából, napraforgóból, valamint búzából áll, melyeket önmaga termeszt. A felsoroltak az eleség kétharmad részét képzik, a fennmaradó harmad tartalmaz rizst, borsót, cirkot, kicsi árpát, valamint rövidcsőrű eleséget. A takarmányban az apró magvak aránya a fiókák kikelése után, a nevelés idején megemelkedik, de ezen kívül nem változtat rajta. A galambok a versenyszezon alatt is ugyanazon összetételű keveréket kapják, mint télen.

Orosz külön időpontokban párosítja el tenyész- és versenygalambjait. A tenyészek párosítását február elsejére tűzi ki, mivel kétszer költet velük, és így még a második költés is időben megtörténik. A versenyzők párosítása március elején zajlik, annak érdekében, hogy a fiókokról már el lehessen küldeni a galambokat az első edzőutakra. A kezdeti utakon még együtt repülnek a galambok. Mint ahogy az a fentiekben említésre került,2016-tól totál özvegy módszert alkalmaz, és ennek fényében a versenygalambjait a második kör letojást követően választja szét, innentől a madarak özvegyen repülnek. A versenyt megelőző gyűjtés során motiválásképp 15-20 percre megmutatja a hímeket és a tojókat egymásnak úgy, hogy a fészkükre zárja őket. Ez a pakolásban, illetve a galambok megfogásában sokat segít, nem kell zavargatni őket, könnyedén és gyorsan zajlik az összeszedésük. A szezon végével újra összeengedi a hímeket és a tojókat, akik november elejéig lehetnek együtt, majd – a versenyszezonhoz hasonlóan – különválasztva töltik a párosításig a téli szezont. Ősszel ugyan engedi, hogy a galambok letojjanak, de nem hagyja kikölteni a tojást, műtojásra cseréli azt. Korábban volt, hogy kikölthették a tojást, de az a tapasztalatai alapján a himlőbetegség terjedése miatt veszteséggel járt.

Általában 50-60 fiatallal kezdi meg a szezont. Nem híve a szemre selejtezésnek, mivel sokszor előfordult, hogy amit ő maga a selejthez sorolna, és nem gondolná, hogy eredményes lesz, az az ellenkezőjét bizonyítja, és jól repül. Szelekciót önkezűleg akkor hajt végre, ha nincs 1-2 éven belül eredmény. Alapvetően úgy véli, az út végzi a szelekciót.

A téli szezonban november elejétől kezdve madarainak nincsen házkörüli repülésre lehetőség. Ennek oka, hogy a ragadozó madarak – a korábbi tapasztalatok alapján – leginkább ebben az időszakban jelentenek fenyegetést a galambokra nézve. A versenyzők tavasszal először március 15-e után a második tojás lerakását követően mehetnek ki. A versenyt megelőzően a versenygalambokat, a közös tréningeken felül még három alkalommal viszi el megközelítőleg 50 km-es utakra. Ezen felül a tréning részét képezik azok a sprinttávok is, melyeknek szervezését az Észak II Tagszövetség bonyolítja, ugyanis Orosz László kettős tagként a Z-25 egyesületnek is tagja. A hosszútávú utakkal egy hétvégén kerülnek megrendezésre és a hosszúra nem küldött összes galamb ezen vesz részt. Így nincs kihagyott hétvége, a kondíció megmarad. Véleménye szerint esszenciális, hogy minden héten repüljön a galamb: olyan ez, mint az élsportolóknál, fontos a rendszeresség, a fizikum fenntartása, ellenben a kihagyás az eredmény rovására mehet. A versenyszezon alatt a takarítás idejére engedi ki a versenyzőket. Fontos megjegyezni, hogy Orosz mindennap takarít, kivételt ez alól kizárólag a mínusz 8-10 ° körüli, hideg időjárás eredményez, és itt is csak azért szünetel, mert a fagyás miatt nem kivitelezhető a takarítás. Véleménye szerint, ezen szokása alapvetően segít a betegségek előfordulási esélyének csökkentésében.
A versenyzőit nemenként külön-külön engedi ki a dúcok takarítás idejére, ami nagyjából 40-45 percet jelent. A fiatalok ilyenkor egész nap kint lehetnek, hiszen nekik ki kell szokni. A fiatalbajnokság idején a fentiek fordítottja megy végbe. Reggel a fiatalokat engedi ki, kb. 2 órára, majd beengedésüket követően a versenyzők egésznap – ilyenkor már összeengedve, mind a hím, mind a tojó egyaránt – kint lehetnek. A fiatalbajnokságot megelőzően pedig őket is elviszi 4-5 alkalommal, 50 km körüli tréningekre. A szerencsi bajnok nem híve a galambok hajtásának, vagy a zászló kihelyezésnek. Abban hisz, ha a galamb akar repülni, akkor repül, ha nem az sem jelent gondot. Nem veszi rossz néven, ha galambjai az udvaron járkálnak, szedegetnek.

A hosszútávú csapatbajnok védőoltások terén is a rendszeresség, a kellő odafigyelés híve. Paramyxo ellen decemberben, a két ünnep között olt. Antibiotikumot csak minimálisan használ. Trihomonas ellen is minden hónapban 3 napig kezel, teszi ezt a féreghajtás kezelést megelőzően. Utóbbi kezelést a versenyszezon alatt is elvégzi, ha a hosszú-, rövidtávú utak között több idő van. Sőt a féreghajtást is fontosnak tartja a versenyszezon alatt is, ilyenkor az itatóba kever 1ml ivermectin hatóanyagú féreghajtót. Próbálta a csőrbe cseppentést is, amely elsőre megijesztette, mert a galambok fizikai állapota az alkalmazás után leromlott, gyengék, bágyadtak voltak, de a versenyre összeszedték magukat és a legbágyadtabb galamb dúcelső lett, így eztán már bátran bánt vele. Véleménye szerint azért sem kell tartani a versenyszezon alatti féregtelenítéstől, mert a kezelés mindössze 1 napot vesz igénybe, így a következő versenyig az mindképp kiürül a szervezetből.  A féreghajtást a téli szezonban is megismétli bizonyos időszakonként, nem csak akkor, ha szemmel látható férgeket talál.

A fiatalok betegsége elleni védekezés kisebb gondot okoz máig is a tenyésztő számára. Számtalan megoldást próbált már, pl.: több komponensű oltóanyagot, valamint amoxicillin hatóanyaggal is próbálkozott (utóbbi egyik évben bevált, de az azt követő évben már ismét megbetegedtek madarai). A 2020-as évben is felmerült ez a probléma, több galamb is odamaradt, és hogy ne vesszen még több oda, az utolsó útra már nem is küldte őket.

Top galambok
Orosz László legeredményesebb galambjait a Csebi Gyulától származó hím leszármazottjai, illetve Verboven Gebroeders galambok adják. Ezen kívül dr. Tóth Lajostól is kapott kitűnő Van der Weegen galambokat.  A Csebi Gyulától származó ”05-24-09217”-es galamb, annak ellenére, hogy már nem képes nemzeni, máig kiemelt figyelmet kap a dúcban, és amíg él, addig Gyula bácsi iránti tiszteletből, mindig is helye lesz nála. Állományát igyekszik minden évben színesíteni, újítani ennek érdekében részt vesz a kiállításokon, ahol szerencséjére már többször is nyert a tombolán. Az egyik ilyen nyereménye folytán tett szert Hajdu Istvántól származó galambokra, melyek jelenleg is az állomány vérvonalának részét képzik. Az 1 nyereményként felajánlott galamb helyett végül 5-öt kapott, és az ezen galambok valamint a már meglévők keresztezéséből származó utódok kiválóan beváltak számára.
Minden úton teljesítő galambokat igyekszik tartani, úgy véli, ebben rejlik tenyészetének egyik legnagyobb erőssége.

A 16-D-160231-es kék kovácsolt tojó apai ágon a Csebi Gyula-féle galambokból származik, a tavalyi szezonban hétszer is helyezte magát,  2019-ben pedig Általános Táv Champion 2. helyezett, illetve Hosszútávú Champion első lett.

A 13-D-668601 50% Bosche vérvonalú hím, mely 2014-ben az országos katowicei versenyen zóna 8. helyezést ért el, valamint több éven keresztül – 2015, 2016. 2017-ben is – champion volt.

A 16-D-160210 összesen 35 helyezést repült 11525 díjkilométeren.

A Hajdu Istvántól származó vérvonal jelenik meg 50%-ban a 15-27-52003-as számú hímben, mely 12608 díjkilométeren 42 helyezést repült. 2018-ban általános távon 10 helyezéssel lett második a Champion Bajnokságban.

A 13-27-46450 50% Verboven Geboeders vérvonallal rendelkezik, 2015-ben többek között Tagszövetségi Rövidtávú Champion első helyet szerzett, valamint Országos Rövidtávú Ász Bajnokságon harmadik hellyel büszkélkedhetett.

Sajnos az egyesületek létszámcsökkenése, darabolódása hatására nem tudnak olyan jó helyezéseket elérni az országos bajnokságon, hisz a koefficiens annál jobb, minél több galambból éri el az eredményt az adott versenyző. Hiába sikeresek a kerületben, országos szinten nem tudnak helyezni. Szeretné tehát – részben a fentiek miatt is –, ha a galambász közösség összetartóbbá kovácsolódna. Jövőbeli terveiben pedig a jelenlegi eredményességének szinten tartása, illetve fejlesztése szerepel. Igyekszik minden úton jól teljesítő galambokat tartani, hisz fontos számára, hogy különböző távokon is jó helyezéseket tudjanak hozni galambjai.