Több mint egy évtizednyi kihagyás után a 27. sz. Észak-Kelet Tagszövetség röpcsoporti szintű fiatal galambok csapatbajnokságát nyerte meg Mihók István.

1981-’82 tájékán ismerkedett meg a galambászattal, ám ekkor még csak húsgalambokkal foglalkozott. 2000-2001-ben váltott át postagalambokra, melyekkel 2008-ig aktívan versenyzett. Szép eredményeket tudhatott magáénak, egy alkalommal kerületi bajnokságot is nyert. Meggyőződése, hogy ezt a sportot csak megfelelő hozzáállással, ráfordított idővel és energiával lehet eredményesen űzni, ennek fényében 11 évre felfüggesztette szeretett hobbiját. 2019-ben kezdte újra a tenyésztést, versenyzés terén 2020-ban mérettette meg magát újult erővel, újonnan kialakított állományával először; a belefektetett munka eredménye pedig nem maradt el a pátyodi galambász számára.
Az újrakezdésben Szabó György, Varga János, Kóczián József és dúcgondozója Balogh Imre, valamint Horváth János segítették – mind a gyógyszerezés, mind a tenyésztés terén – jó tanácsokkal, illetve új állományának vérvonalát is főként tőlük származó galambok adják.

Módszer

Az idei szezonban a felnőtt versenyen totál özvegy módszerrel, hímjeit és tojóit egyaránt megméretteti. Korábban, a régi állományát a hagyományos özvegy módszer keretein belül reptette, idén azonban a tojók képességeit is fel akarja mérni a pátyodi galambász. A párosítást az idei szezonban március eleje-közepe tájt ejtette meg.
A 2020-as szezonban csak fiataljaival versenyzett. Náluk fontosnak találta, hogy legyen egy olyan dúc, amit a galamb szeret, napi rendszeresség legyen a tartásban, valamint hogy folyamatosan edzésbe legyen a galamb.

A felkészülés során nagy hangsúlyt fektet a galambok egészségére. Az első kezelés, melyben a galambokat részesíti egy december körül megejtett külső-belső féregtelenítés, mely a tenyésztő szerint mindennek az alapja. A kezelés – különösen a belső féregtelenítés – fontosságát indokolja, hogy ha a galambokban valamilyen féreg élősködik annak következtében a vitaminok, a takarmány töredéke tud csak felszívódni, hasznosulni. A féregtelenítés megismétlését is elengedhetetlennek tartja, hiszen az első kezelés idején esetlegesen csak peteformájában létező férgek kihajtása sem maradhat el. Ezt a folyamatot egy nagytakarítás, valamint felperzselés követi, mely azért fontos, mert az élősködők a galambok ürülékével távoznak, így a hely sterilizálása megakadályozza a további bélférges megbetegedéseket. Ezen felül trichomonasra, kokcidiózisra, szalmonellára, valamint paramyxora egyaránt kezel/vakcináz. Mindazonáltal arra is figyelmet fordít, hogy elkerülje az antibiotikum és egyéb gyógyszerek túlzott alkalmazását az ennek hatására bekövetkező lehetséges szervi károsodások megakadályozása érdekében.
A versenyszezon előtt megcsinálja a főkezeléseket, a szezon alatt már 5-6 napos kezeléseket nem iktat be, legfeljebb 3 napos kokcidiózis,trichomonas,légút – akár ezek kombinációja – amiket még ilyenkor is végrehajt. A galambok egészségi állapotát hétről-hétre figyelemmel kíséri.
A fiatalok betegsége, a coli szerinte alapvetően megtalálható a galambokban. Az alapbetegségekre fontos kezelni, illetve a stresszt amennyire csak lehet kiküszöbölni a galamboknál. Amennyiben a coli megjelenik a fiatalállományban, annak jeleit minél előbb észre kell venni és megfelelő kezeléssel reflektálni rá. A gyógyításban a klavulánsav alapú készítményeket részesíti előnyben, ezek váltak be számára.

A fiatalokat meg kell tanítani a ház körüli repülésre. Kezdetben még szükséges a hajtásuk, hogy a napi kétszeri (reggel és délután) 1 órás edzést teljesítsék. Amennyiben az egészségi állapotuk rendben van, az idő előrehaladtával ezt hajtás nélkül is végigcsinálják. Szerinte a galambnak két lehetősége van: vagy a levegőben vagy a dúcban van. Ezalatt azt kell érteni, hogy nem engedi galambjainak, hogy az udvarra leszálljanak, az ugyanis a betegségek visszafertőződéséhez vezethet.
A fiatalok versenyszezon előtti trenírozása 200 kilométeres távig történik. Eleinte rövidebb, 35 kilométer körüli magánutat iktat be, mindezt sötétedés előtt. Így a galamboknak nincs idejük tétovázni, nagyjából egy órájuk van hazaérkezni.
A távot fokozatosan növeli 200 kilométerig, ezeket az edzőutakat már mindig a legmelegebb, déli-kora délutáni órákra időzíti. A versenyszezon alatt is folytatja a tréningezést; heti 2-3 alkalommal viszi el galambjait 40-70 kilométer közti utakra, a távolságot ahhoz igazítva mennyire volt megterhelő a galambok előző heti versenye, mennyire tudtak azóta regenerálódni.

Takarmányát saját kezűleg készíti a pátyodi galambász. Télen 60% kukorica, 20-30% árpa, valamint csekély százalékban olajos magvak egyvelegéből áll a keverék. Úgy véli, egy jó galambász a galambok megfigyelésével, azok szükségleteinek kielégítését szolgáló takarmánnyal igyekszik állományát ellátni. Ebből kifolyólag a fiatalok nevelésénél, valamint a vedlés időszakára hőkezelt borsóval erősíti a takarmányt. Ha az időjárás már kedvező, de a párosítás még odébb van; visszább veszi az olajos magvakat, hogy ne tüzelje fel nagyon a tojókat.
A szezon alatt főként kukorica, egy kevés búza, forgó, repce, fehér cirok, vörös cirok, köles, valamint némi árpa alkotják a takarmányt. Igyekszik az elemeket ilyenkor is a galamb szükségleteihez orientálódva kombinálni. Könnyű verseny után az etetést is könnyebbre veszi, a hét előrehaladtával a szénhidrát tartalmú alkotóelemek arányának megemelésével készíti galambjait. Az utak nehézségétől is függ a heti felkészítés. Számára akkor van megfelelően felkészítve a galamb, ha étvágya napról-napra egyre jobb.
Az összetétel mellett a megfelelő tárolásra, valamint a takarmány adagolására is figyel. A napi két etetés alkalmával kiméri galambjai számára az eleséget.

Szigorú szelekciós mércének kell megfeleljenek Mihók István galambjai, hogy állományának tartósan tagjai maradhassanak. A fiatalok dúca 50 főre van maximalizálva, a szelektálás során első sorban az eredményeket nézi, de a küllemi tényezőket, egészségi állapotot is figyelembe veszi. Eredmények terén minden útnál írja galambjai érkezését. A kerületi helyezéseket tartja értékmérőnek, galambjainak kerületi szinten 20%-on belül kell érkezniük. Azt is megfigyeli, hogy ezt a teljesítményt képes-e a galamb hétről-hétre produkálni. Mindezek mellett a küllemi tényezők (mellcsont, tojócsont, vállak hosszúsága stb.) is jelentőségteljesek a döntés meghozatalában. Az egészségi állapotot a keléstől a fiókverseny végéig figyelemmel kíséri. Amennyiben észleli, hogy a galamb megbetegszik, de tud regenerálódni, tesz mellé egy jelet, és csak akkor maradhat a dúcban, ha a betegség nem befolyásolja a tollvedlést, az utakon való teljesítést, valamint ha nincsenek jelei további egészségügyi problémáknak.
Ebben az évben a felnőtt galamboknál is hasonlóan fog eljárni, itt is meg fog húzni egy megugrandó mércét, melyet hozniuk kell hétről-hétre a versenyzőknek.
Ami a tenyésztést illeti, tudatos párosításra törekszik. Származás, múltbeli eredmények megfontolása alapján teszi párba galambjait. Jelenleg minden galambja tenyészjelölt, de ténylegesen tenyésznek tituálható csak akkor lesz egy galamb, ha 3 éven keresztül jó utódokat tud levenni alóla.

Top galambok

Állományának vérvonala jelenleg főként Kóczián Józseftől származó Leo Heremans, Vercammen galambok, valamint Eijerkampf galambokból áll. Ez az egyik törzs melyet biztosan szeretni tovább vinni. Tenyésztésben mottója, hogy „minél jobban hígítjuk a tintát, annál inkább elveszti a színét”. Ennek szellemében arra törekszik, hogy galambjai minél egységesebbek legyenek, minél kevésbé legyenek keresztezve. A másik törzs alapjait Szabó Györgytől tenyésztésre kölcsön kapott galambok képzik, melyek egy része Pilisi Gyula mesterversenyző állományára vezethető vissza, és az eredeti arendoki Jansseneket képviselik, valamint vannak Delbar és Marcel Desmet vérvonalú galambok is. Ezeket szeretné a jövőben még összecsiszolni, törekedni a csekély keresztezésre.

A tenyészdúcon belül a Janssen törzset képviseli a 09-22-10824 számú hím és testvére, a 13-22-30914 számú vörös tojó.

A tenyészállományt erősíti még a Kóczián Józseftől származó 19-D-45566-os számú tojó, mely Heremans vérvonallal rendelkezik.

A 18-R-137015-ös Kóczián József-féle hím pedig, az Euro vonalat képviseli a Heremans törzsön belül.

Szintén Koczián József Heremansaiból származik, és a tenyészállományt erősíti a 20-D-591514 számú tojó.

A kerület nagy terjedelme ellenére, 80 kilométeres hátrányból is szép eredményekkel büszkélkedhet Mihók István, aki jövőre nézve egy kis létszámú, egységes állományt kialakítását tűzte ki célul. Abban hisz, hogy egy adott törzs/család megbízhatóbb teljesítményt tud nyújtani a versenyeken, mivel közel egyforma teljesítőképességgel rendelkeznek a tagok. 2021-ben egyelőre rövid-, illetve középtávon szeretné megmérettetni versenyzőit, de későbbi terveiben szerepel a hosszútávon való  versenyzés is, mivel szeretné próbára tenni galambjait, különösen a Vercammen galambokat, akik a vérvonalból kiindulva ezen típusú versenyeken is képesek jól szerepelni.